1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. a nyelvnek meghatározott hangalakú és jelentésű, viszonylag önálló egysége. ▸ szó szerint ▸ szóról szóra ▸ szóról szóra egy szóig az utolsó szóig | ennek írott alakja. kihúz egy szót.

2. beszéd, beszélgetés. folyik a szó valakiből; ▸ a szó köztünk maradjon ▸ se szó, se beszéd ▸ kifogy a szóból ▸ szóból szó kerekedik ▸ szaván szavánál fog valakit ▸ ad valakinek a szavára ▸ kiforgatja valakinek a szavát ▸ kevés szóval él ▸ szavadat ne feledd felejtsed! | intelmet, tanácsot, kérést v. parancsot tartalmazó mondás. ▸ szót fogad ▸ szóvá tesz valamit | élőszó <az írással ellentétben>. szóban és írásban. | rég vmely nyelv. német szóra oktat.

3. beszélgetés, vita, tárgyalás. szó esik valamiről; szóba elegyedik valakivel; ▸ egy-két szóra | ▸ szó van valamiről a becsületről van szó! | ▸ szó sincs róla szó se róla, szép, de drága.

4. felszólalás, hozzászólás, ill. az ehhez való jog. szót kér, kap. | beleszólás. ▸ szava van valakinek valamiben ▸ csak egy szavába kerül valakinek valami

5. ígéret. megtartja a szavát.

6. kifejezés, szóhasználat. keresetlen szavak; ▸ erre nincs szó ▸ a szavakba valakinek a szavaiba kapaszkodik | ▸ nagy szó

7. nép beszéd- v. énekhang. a szava is eláll. | ritk állat, kül. madár hangja. | vál tárgy, eszköz v. természeti jelenség hangja. az ágyú szava. ▸ egy szó annyi mint száz ▸ száz szónak is egy a vége ▸ szó éri a ház elejét

[ fgr ]

a szolmizálásban: bármely dúr hangsor 5. hangja.

[ nk:lat ]

1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem jó. | <kif-ekben, se alakban.> ▸ sem éjjele, sem nappala ▸ sem inge, sem gallérja ▸ sem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz! ▸ ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.

5. ▸ sem is meg sem is hallotta.

1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut; ▸ mondanom sem kell ▸ közel sem távolról sem ▸ egy cseppet sem ▸ szót sem érdemel ▸ azért sem azért sem adok!; ▸ akár sem ha akarod, akár el sem adom!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.

1. keletkezik, létrejön. lesz eredménye.

2. ritk valamivé, valamilyenné válik. férfivá lesz. | ▸ valaki valakié lesz | a jelzett nagyságúnak, mennyiségűnek bizonyul, ill. akkorává válik. 2 mázsa lett. | a jelzett nevet kapja. a fia pál lett. | idő(szak) bekövetkezik. hamarosan ősz lesz; ▸ vége lesz valaminek valakinek

3. vhova, valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. hova lett?; rosszul lett.

4. biz valaminek a birtokába jut. lakása lett.

5. <a van ige jövő idejeként.> holnap kedd lesz. | <igei-névszói állítm részeként, a jövő idő kif-ére.> félek, hogy beteg lesz. | ▸ leszel lennél, lenne olyan szíves, jó, kedves

6. ▸ lett volna | ▸ lenne látnám, ha közelebb lenne. | <ik-s ige hat-i ign-vel, valami bekövetkeztének kif-ére.> meg lett mondva (helyesebben: megmondták v. megmondtuk).

7. valószínű, hogy van; lehet. [ki csenget?] jóska lesz.

[ fgr ]

1. <a cselekvés képességének v. lehetőségének kif-ére>. [nem] szívelheti; [itt nyugodtan] alhat.

2. <annak kif-ére, hogy (jogilag) szabad valamit tenni.> [munka után] hazamehet. | <szerény, udvarias kérésben.> kaphatnék [egy kávét]?

3. <a cselekvés, történés valószínűségének kif-ére.> [a lelet az ókorból] eredhet.

4. <annak kif-ére, hogy valakinek (helyzetéből adódóan) valamit tennie kell.> [ha ezt megteszi,] szégyellheti magát.

1. létezik. gondolkodom, tehát vagyok; ▸ volt nincs ▸ egyszer volt, hol nem volt | kerül,akad. van, aki ...; ▸ vanni van pénzem, kedvem | vhol tartózkodik, vhol található. itthon van; hol van az órám? | (fn-i ign-vel) valami végzésére eltávozott. aratni van. | <jelenség, állapot, elvont dolog> léte észlelhető. sötét van; baj van. | (kérdő alakú névm-sal v. hsz-val és fn-i ign-vel) rendelkezésére áll valami, ami vmely cselekvéshez kell. van mit enni; van hol aludni; ▸ nem volt mit tenni mit volt mit tenni | <időszak> tart, <időpont> a jelenre, ill. a jelzett időre értendő. május van; két óra van. | <esemény, történés> tart, folyik, történik, ill. a jelzett időszakra, időpontra esik. értekezlet van; ma van a névnapja; ▸ van úgy ▸ mi van vele?

2. (hat-val) valamilyen állapotban, ill. valamilyen körülmények között található. ▸ jól van; készen van; összefüggésben van valakivel, valamivel ▸ soron van rajta van a sor valaminek a sora ▸ fenn van ▸ mozgásban van ▸ tévedésben van ▸ útban van ▸ úton van ▸ benne van valamiben ▸ úgy van ▸ jól van ▸ rendben van | (hat-i ign-vel) <állapot kif-ére.> nyitva van; fel van öltözve. | (hat-i ign-vel) <cselekvés, folyamat megtörténtének kif-ére.> el van utazva (helyesen: távol van, nincs itthon, elutazott). | ▸ ha valakinek vagyok volnék | valamilyen kapcsolatban, viszonyban van valakivel, valamivel, ill. valamilyen magatartást tanúsít iránta. jóban van valakivel; bizalommal van iránta; ▸ valamijére van valakinek, valaminek kárára, segítségére van; ▸ hatással, befolyással van valakire, valamire ▸ azon van , hogy , rajta van , hogy ▸ vmely állásponton, nézeten, véleményen van | ▸ valamiből van fából van. | ▸ valamennyiben van sokban van ez az utazás. | ▸ alul, felül van valamin felül van egy mázsán.

3. ▸ valakinek, valaminek van valakije, valamije két fia, kék szeme, szép háza van; vannak ötletei; van kedve, ideje; társai vannak; a fióknak van kulcsa; ennek oka van; ▸ van képe, lelke, szíve valamit tenni valamihez ▸ van helye ▸ van jövője

4. megvan (valamennyi, vmekkora). van már egyéves a kisfiad?; ez a cukor van két kiló. | ▸ van valamennyi ideje van már egy éve is, hogy ... | ▸ van annyi, akkora, olyan, mint van ő olyan erős, mint te.

5. (igei-névszói állítm részeként, a van alak kivételével) <a jelzett élőlény, tárgy, dolog, cselekvés> az, olyan, annyi, aminek, amilyennek, amennyinek az állítm névszói része mondja. szép vagy; tanár vagyok; ez a terület itt mocsár volt; a tied lett volna; jó volt sétálni. | <a jelzett személyt> az említett néven nevezik. mária vagyok. | ▸ vagyok vagyok szerető fiad ... | <a jelzett összeg> az ára. ötven forint volt métere. | <a jelzett anyagból> készült. műanyag volt a nyele. | <a csupa, merő szóval együtt, annak kif-ére, hogy az alany tele van a jelzett dologgal.> csupa sár volt a ruhája.

6. <tagadószóval, a nincs és sincs ige hiányzó alakjai h.> nem volt ott; én sem vagyok fából!

[←vannak←vagynak ‘ua.’ (fgr tőből)]

vagyon².

[←van¹ ]

1. <a cselekvés képességének v. lehetőségének kif-ére>. [nem] szívelheti; [itt nyugodtan] alhat.

2. <annak kif-ére, hogy (jogilag) szabad valamit tenni.> [munka után] hazamehet. | <szerény, udvarias kérésben.> kaphatnék [egy kávét]?

3. <a cselekvés, történés valószínűségének kif-ére.> [a lelet az ókorból] eredhet.

4. <annak kif-ére, hogy valakinek (helyzetéből adódóan) valamit tennie kell.> [ha ezt megteszi,] szégyellheti magát.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

1. testéről; külsejéről, felületéről, területéről v. a tetejéről le v. el. [jön] a piacról; [leesik] a fáról.

2. némely hely(iség)ből, vmely intézményből ki, el, ill. onnan, tőle eredően. [jön] a konyháról, a rendőrségről. | <helynévhez.> pécsről. | valami színhelyéről. az előadásról [jön].

3. a jelzett távolságban levő hely(zet)ből. tíz méterről [lő].

4. vmely időpontról, időszakról eredően. tegnapról [való].

5. valakitől, valamitől eredően. apjáról [maradt]. | valamiről mint kiindulási pontról. 10 fokról [20 fokra emelkedik].

6. valaminek az alapján. mozgásáról [felismeri]; jó boráról [híres].

7. <vonzatként.> [beszél, érdeklődik, vélekedik] az emberekről.